Csökkent a 112-re befutó, nem vészhelyzetről szóló vagy kamu hívások száma

Az utóbbi években számos kampány igyekezett felhívni a figyelmet arra, mennyire felelőtlen dolog indokolatlan esetekben tárcsázni az egységes segélyhívót, a 112-t.

Bátran hívhatjuk a 112-t, ha a mentők, tűzoltók vagy rendőrök beavatkozását igénylő helyzetet észlelünk, például ha súlyos közlekedési baleset szemtanúi vagyunk vagy látunk egy lángokban álló épületet. A megadott példákból pontosan kiderül, hogy a segélyhívót valódi vészhelyzetekre találták ki, nem pedig arra, hogy forgalmi információkat kérjünk vagy épp időjárás-jelentést kapjunk. Mi több, az ilyen felesleges hívások le is terhelik a rendszert, veszélybe sodorva ezzel azoknak az életét, akik valóban a készenléti szervek segítségére szorulnak. Ennek okán az illetékes szervek számtalan kampányt indítottak már, hogy tudatosítsák a lakosságban, a 112 nem játék.

A Speciális Távközlési Szolgálat (STS) weboldalán közölt havi statisztikát böngészve kiderül, az akciók lassan meghozzák gyümölcsüket, ugyanis 2019 első negyedévében számottevően kevesebb nem sürgős vagy kamu hívás futott be, mint az ezt megelőző időszakban. Az év első három hónapjában Szatmár megyéből összesen 36 498 alkalommal tárcsázták az egységes segélyhívót, és úgy tűnik, végre fordult a kocka. A 112-re befutott hívások közül ugyanis 19 311, azaz a bejövő hívások 52,91 százaléka valóban sürgősségi esetről tájékoztatta az illetékes szerveket. A nem sürgős vagy kamu hívások száma pedig értelemszerűen csökkent.

A legtöbb hívást továbbra is a mentőszolgálathoz kell továbbítani, a kicsivel több mint 36 ezer hívás közül 14 573 valamilyen egészségügyi gondot jelentett be. A rendőrséghez 3692 hívást kellett átirányítani, a tűzoltósághoz (és ezzel együtt a SMURD-szolgálathoz) 2338-at, a csendőrséghez pedig mindösszesen 493-at.

Raed Arafat egy korábbi sajtóeseményen rámutatott: itt az ideje, hogy a lakosság tudatosítsa, a sürgősségi osztályokat a valóban sürgős esetek azonnali ellátására hozták létre. Míg odakint amiatt mérgelődik egy érthetően aggódó szülő, hogy köhögő gyermekével már több órája várakozik, addig több mint valószínű, hogy az orvosok épp valaki életéért küzdenek a zárt ajtók mögött. Arafat emellett azt is bemutatta, miként játsszák ki sokan a rendszert: súlyosabbnak beállítva a helyzetet, mint amilyen, kihívják a mentőt, hiszen ha rohamkocsival érkeznek a sürgősségire, azonnal sorra kerülnek, nem kell órákat várakozniuk az amúgy nem feltétlenül életveszélyes panaszokkal.

„Szeretnénk tudatosítani a lakosságban, hogy a félrevezető és abuzív hívások akár emberéleteket is követelhetnek. Az, hogy mi számít sürgősségnek, mást jelent az orvos, és mást a páciens szempontjából, épp ezért szeretnénk, hogy a betegek is megértsék, miként látja egy orvos az eseteket” -mondta el Raed Arafat. E cél elérése érdekében a Sürgősségi Esetek Országos Felügyelősége három nyelvű rádió- és tévékampányt indított, melynek során román, magyar és német nyelven fognak informatív reklámokat sugározni. Ezekben a több órás várakozás hátterében álló dolgokra és a félrevezető segélykérések veszélyeire hívják fel a figyelmet.